A második leggyakoribb kérdés az, hogy mi is az izomtesztelés, és mire való?

Azok a kliensek, akik először járnak nálam, elkezdik – elkezdenék – hosszasan ecsetelni azt az állapotot, azt a helyzetet, amiért eljöttek. Viszont tapasztalhatják, hogy pár perc beszélgetés után összefoglalom az elmondottakat, majd javaslom, hogy teszteljünk rá erre a dologra, hogy lássuk, valóban az-e az ügy, amit itt a kliens „elővezetett”. Néha nem értik, hogy mit is szeretnék, hiszen – mint mondják – még nem értek a végére a mondandójuknak. Természetesen ilyenkor elmondom, hogy az oldás nem beszélgetésből áll, jobban járunk, ha minél hamarabb megérkezünk a valódi ügyhöz, mert az igazi munka csak akkor kezdődik. Sokat rövidíthetünk azzal, ha már az elején irányba állunk, és ehhez (is) kiváló az izomtesztelés.

Mert mi is történik?

Testünk reagál a stresszre, és nem csak az adott pillanatban átélt stresszre, hanem mindenre „emlékszik” ami valaha történt velünk, hiszen életünk minden pillanatát őrzi a sejtmemória.  Ezeket a történéseket, beíródásokat az izomteszt segítségével évek múltán is előlehet hívni. Mégpedig annak a tudatában, hogy az izmaink a stresszre egy pillanatnyi gyengüléssel, egyfajta energiahiánnyal reagálnak. (Hosszan tartó stressz esetén akár hosszabb gyengülés is lehet, akkor érezhetjük úgy, hogy azonnal le kell ülnünk, mert összerogyhatunk egy fájdalmas stressz hatására. )

Izomsejtjeink kétféle reakciót mutatnak az adott helyzetre. Vagy tartanak, azaz nem szenvednek el energiaveszteséget a stressz hatására, vagy nem tartanak, azaz már olyan mértékű a stressz, hogy az izom „kikapcsol” annak érdekében, hogy meg ne sérüljön. Ez egy teljesen automatikus reakció, a túlélésünket szolgálja. A velünk született reflex működése az, hogy stressz hatására (amely hat az idegrendszerre) lekapcsolja, elgyengíti az izmokat. Éppen azért, mert hiába szeretnénk mi erőnk felül végrehajtani valamit, a test belső tudatossága, (aki pontosan tisztában van az erőhatárainkkal) ne engedje ezt. Viszont minden ilyen „erőlködés” nyomot hagy a sejtmemóriában.

Tehát, amikor már a klienssel való beszélgetés során kezd kibontakozni az ügy, akkor az izomteszteléssel, most már célzott kérdésekkel, sokkal pontosabban meglehet határozni a valódi ügyet, ugyanilyen módon ki lehet tesztelni, hogy az adott ügyben mi okozza stresszt, ez a beíródás mikor történt a múltban, azt is, hogy a korrekciós lehetőségek tárházából melyikre lesz szükség az adott blokk feloldásához. Mindezeket az izomtesztelés ezt 97% pontossággal megmutatja.

Ilyenkor a következő kérdés az szokott lenni, hogy: miért nem elég a klienssel beszélgetni, hiszen biztosan az igazat mondja? Mi az hogy valódi ügy?

De erről majd legközelebb……..

Csengeri Zsuzsa
kineziológus