Ne élj!

2020-07-15T12:20:43+00:00

Egészen jól indult minden. Éreztem a hívást. Könnyű, játékos energiacsomagként, a fátyol másik oldalára vágytam. Testet akartam magamnak építeni. Számba vettem a feladataimat, és figyeltem az energiaáramlást. Tudtam, ha megfelelően koncentrálok, akkor a nekem legmegfelelőbb energiába fogok becsatlakozni. És egyszer csak belekerültem az örvénybe. Az én örvényembe, ami egészen az anyám méhéig repített. A fogantatás könnyű, és kiegyensúlyozott érzést adott, szinte alig-alig billentem ki az eddig érzett egység állapotból. Szorgalmasan építettem a testemet, sejtről sejtre. Munkám elégedettséggel töltött el. Pár hét telhetett így el, földi időben mérve, amikor egy furcsa, szorító érzés kerített a hatalmába. Mi lehet ez? Figyeltem. Ezek nem [...]